Pulzuskontroll

Többen érdeklődtetek, hogy mire is jó a sportóra és milyen adatokat lehet megtudni az edzésen mért eredményekből. Mivel sok információt tartalmaznak a mérések, ezért részekre bontva igyekszem a cikkekben leírni.

Nagy segítség volt számomra az IWI erőnléti edző tanfolyama, ahol Góg Anikó egy nagyon jó anyagot adott át nekünk, ezt használom fel.

Az első részben ismerkedjünk meg a pulzuskontroll összetevőivel.

Az edzés során a testi igénybevétel intenzitásának meghatározásához és a túlterhelésből fakadó testi károsodások elkerülése miatt szükséges a terhelés ellenőrzése.

Hogyan állapítjuk meg, hogy valóban a megfelelő intenzitással edzünk és az állóképességi edzés valóban hatékony és eredményes?

Ennek megítélésére az egyik legobjektívebb terhelési kritérium a pulzusszám kontrollálása.

Pulzusszám mérési alapfogalmak:

Pulzusszám vagy szívfrekvencia: Egy perc alatt mért szívverések (szívizomösszehúzódások) számát jelenti. Mértékegysége ütés/ perc (Bpm).

Szívfrekvenciát befolyásoló tényezők:

Életkor: Előrehaladtával a pulzusszám csökken.
Nem: A nők szívének anatómiája miatt, pulzusszámuk szaporább.
Testtömeg: A nagyobb test cipelése nagyobb terhelést ró a szervezetre, ezért a túlsúlyos ember pulzusa magasabb.
Napszak: Reggel általában alacsonyabb a pulzusszám.
Hőmérséklet: a szélsőséges időjárási körülmények növelik a szívfrekvenciát.
Dehidratáció: A folyadékvesztés következtében besűrűsödött vért nehezebb átpumpálnia a szívnek, így az erőteljesebb munkára kényszerül.
Magaslati körülmények: A levegő alacsonyabb oxigéntartalma miatt a szív csak több összehúzódással képes fedezi a szöveteknek szükséges oxigént.
Páratartalom: A magasabb páratartalom, fokozza az izzadást, melynek következtében szaporább lesz a pulzus.
Testhelyzet: Vízszintes testhelyzetben, a szívnek könnyebb keringtetni a vért, míg álló helyzetben a gravitációval szemben kell tudnia visszajuttatni a vért a perifériákból, így többletmunkára kényszerül, a pulzusszám emelkedik.
Edzettségi állapot: Az edzett sportszív erősebb izomzata több vért képes kipumpálni, ezáltal gazdaságosabban működik, alacsonyabb pulzusszámot eredményez.
Terhelési intenzitás: alacsonyabb intenzitású aerob körülmények között a pulzusszám is alacsonyabb, az intenzitás emelkedésével a pulzusszám is arányosan növekszik.
A munkavégző izmok nagysága: Minél több és nagyobb tömegű izom vesz részt a munkában, annál több oxigéndús vérre van szüksége a szervezetnek, ezért a pulzusszám emelkedik.
Pszichés hatások: A felfokozott szimpatikus idegrendszeri hatás, megemelkedett pulzusszámot eredményez.
Élénkítő hatású szerek: Növelik a percenkénti szívverést.

Ébredési pulzusszám: Az ébredési pulzusszám a legalacsonyabb érték (kivéve a nyugodt alvás legmélyebb fázisában mért pulzusszám), mivel ilyenkor, csak a létfenntartó folyamatokhoz szükséges oxigénmennyiségéről kell szervezetünknek gondoskodnia.

Nyugalmi pulzus: A nyugalmi pulzusszám a napközben, általában 5-10 perc relaxáció után, lehetőleg fekvő testhelyzetben mért szívfrekvencia-érték. (Átlag ember 75 ütés/perc, sportolóknál jóval alacsonyabb.)

Terheléses pulzusszám: Fizikai terhelés során mért munkapulzus.

Maximális pulzusszám: Fizikai határterhelés (maximális teljesítmény) közben elérhető legmagasabb szívfrekvencia. Meghatározásának legpontosabb módja egy maximálterheléses teszt teljesítése, orvosi felügyelet mellett. Tekintettel arra, hogy ez egy teljes kimerülésig végzett aktivitást jelent, így az ezzel járó rizikófaktorok miatt sem fogjuk tudni mindenkivel elvégeztetni.

Ezért meghatározására az „Ököl-szabály” módszert alkalmazzák: HRmax= 220- életkor, vagyis egy 37 éves egyén esetében: HRmax = 220- 37=183 Bpm