Veganizmus

Az elmúlt évtizedben a veganizmus állandó növekedést mutatott, évről-évre egyre többen váltottak élet- és személetmódot szerte a világon. A környezetet, az állatjólétet és a saját egészségi állapotot illetően az Y generáció több önazonosságú vegetáriánussal büszkélkedhet, mint bármelyik másik. – állítja a The New York Times.

Sőt nemrégiben megállapította, hogy 2014 óta Ausztráliában a vegán gondolkodásnak megfelelő termékek kereslete 92%-kal növekedett, és arra számítanak, hogy a növényi fehérjék 2054-re a globális fehérjepiac egyharmadát teszik majd ki.

2014 óta népszerű a Veganuary, amelynek lényege, hogy érdeklődők egész januárban tisztán növényi táplálkozáson élnek, mint a vegánok. Ehhez akkor még csak 3300 ember csatlakozott, ami 2017 januárjára 59 500 lett, 2018-ra pedig már 130 000-nél járt a mozgalom. A 2017-es regisztrált 59 500 ember közül 44% húsevő, 38% vegetáriánus és 18% peszkatáriánus volt. A hónap végén 77% azt mondta, hogy kizárólag vegán felfogásnak megfelelő ételeket ettek januárban, és 67% folytatta ezt a táplálkozást.

A hatalmas érdeklődés miatt a kereslet is megnőtt a vegán/növényi termékek iránt. Rengeteg nagyvállalat jelentette be, hogy készítenek vegán termékeket vagy teljesen megváltoztatják a pozicionálásukat és termékeik alapanyagait 100% vegánra.

A veganizmus az Egyesült Államokban 2014 óta 600%-kal növekedett. A New York Times szerint nagyon sok fiatal vegán van. Nekik már sokkal inkább szívügyük a változás, az egészséges életmód, az elveik és a környezetvédelem, mint az előző generációnak. Persze rengeteg felnőtt (és összességében több felnőtt) vegán van, mint fiatal (18-) de alapvetően a fiatalok nagyon gyors ütemben váltanak, egyre többen. Az International Taste Solutions a 2018-as étel trend listáján a harmadik helyen helyezte el a veganizmust.

Veganizmus Magyarországon

Magyarországon a 20. század elején megjelenő bicsérdizmus törekvése volt a nyers növényevő táplálkozásmód.

Az 1980-as években éledező magyar vegetáriánus mozgalommal újra megjelent a veganizmus is. A 90-es években Vass György Boldizsár (Vegetáriánusok Baráti Köre, Budapest) nevéhez fűződik a téma felélesztése, népszerűsítése, aki az akkortájt rendszeresen megjelenő Vegetáriánus Hírlevélben cikkezett erről. Napjainkban a veganizmus legnépszerűbb hazai szószólói közé tartozik több híresség is.

2016 novemberében pedig az Orvosi Hetilapban jelent meg egy kutatás a növényi étrendről, amelynek absztraktjában a következő olvasható: „A növényi alapú étrend egy régi-új táplálkozási irányzat. Jelen összefoglaló tanulmányban történeti alapokból kiindulva kívánjuk ismertetni ezt a napjainkban egyre népszerűbb táplálkozási törekvést. Célunk bemutatni a növényi alapú táplálkozást mint primer prevenciós eszközt. Irodalmi adatok alapján kritikusan elemezzük a növényi alapú étrendhez kapcsolódó korábbi téves vélekedéseket (fehérje-, B12-vitamin-, folsav-, vasbevitel), és megfelelő fogalmi alapot teremtünk ezen étrend értelmezéséhez, amelynek gerincét a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. Ismertetjük a növényi alapú étrend pozitív élettani és betegségkockázat-csökkentő hatását. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira.”

Tartózkodás az állati termékektől

A vegánok teljesen elutasítják az állatok árucikké tételét.

Állati termék minden állatból származó anyag, köztük a hús, hal és rák, tojás, tejtermékek, méz, szőrme, bőr, gyapjú és selyem. Egyéb általánosan használt állati termékek, melyek egy részének állati eredete talán kevésbé ismert: méhviasz, csontszén, csontporcelán, kármin, kazein, kokcsinella, zselatin, halenyv, lanolin, disznózsír, állati oltó, sellak, faggyú, tejsavó és használt sütőzsiradékok. A Vegán Társaság és az Amerikai Vegán Társaság sem tekinti vegánok számára megfelelőnek a méz, selyem és egyéb rovaroktól származó termékek használatát, míg a Vegan Action és Vegan Outreach ezt személyes döntés kérdésének tekinti.

A vegánok nem használnak állati termékeket ruházkodásra, illatszernek, vagy bármi más célra; és próbálják elkerülni az állatokon tesztelt alapanyagokat. Nem vásárolnak szőrmekabátot, bőrcipőt, övet, táskát, pénztárcát, gyapjúpulóvert, selyemsálat, kamerához filmet, bizonyos vakcinákat is igyekeznek kerülni. Amikor vegánná válnak, gazdasági körülményeiktől függően az ilyen dolgokat odaadhatják jótékony szervezeteknek vagy elhasználódásukig használják őket. Az állati termékek nélkül készült ruházat széles körben elérhető a boltokban és online is. A gyapjú alternatívái közé tartoznak a pamut, kendervászon, műselyem és műszál. Egyes vegán ruhadarabok – különösen a cipők – kőolaj alapú termékekből készülnek, ami kritikát váltott ki a termelésükkel járó környezeti ártalom miatt.

Ma már a folyamatosan fejlődő ruhaipar képes ananászból, gombából vagy szójából is bőrt készíteni, illetve laboratóriumi körülmények között bőrt előállítani.

Vegán gondolkozás szerinti táplálkozás

Bármilyen növényi alapú étel lehet vegán. A hétköznapi, állati alapanyagok nélkül készített vegán ételek közé tartoznak a ratatouille, falafel, hummusz, vegán burrito, rizs és bab, vegán kínai sült zöldség és primavera tészta. A vegán konyhában elterjedten alkalmazzák az olyan alapanyagokat, mint a tofu, tempeh és szejtán. Mandula-, gabona- vagy szójaitalt használnak a tehén- vagy kecsketej helyett. A tyúktojás helyett a vegán receptek almaszószt, őrölt lenmagot, burgonyapürét, tofut vagy kereskedelmi, keményítőalapú tojáshelyettesítőket használnak.

Bevásárláskor fontos:

A növényi alapanyagok ha csak lehet származzanak biotermelőktől.
Teljes kiőrlésű gabonaféléket használjon.
Az élelmiszerek minél kezeletlenebbek legyenek.
Mindig (nagyon) jó minőségű alapanyagokat vásárolj. Így a legegyszerűbb étel is ízletes lesz.
Főleg helyben termelt élelmiszert vegyél, lehetőleg ismerős gazdától, például helyi termelői piacon.
Évszak szerinti idényzöldségeket válasz.
Tarts otthon többféle olajat (olíva, csalán, mák, len, dió). Ezek jó forrásai az omega-3 zsírsavaknak. A különféle olajakat érdemes egymással keverni.

A táplálkozási élelmiszerpiramis vegán verziója

Elterjedtek a szójából és gluténból készült húspótlók vagy „hamis húsok”, mint a vegetáriánus kolbász, vegetáriánus fasírt és vega burger. Azonban mivel némelyik hús nélküli vegetáriánus élelmiszer (köztük néhány vegetáriánus kolbász is) tartalmazhat tojást vagy tejterméket, ezért ezek egy vegetáriánus étrendjének elfogadható részei lehetnek, a vegánok számára viszont nem azok. Széles körben használják a szójából, diófélékből és tápiókából készült sajtutánzatokat. A különböző ételekben a Chreese, Daiya, Teese, Tofutti és hasonló vegán sajtok helyettesíthetik a tehénsajt ízét és olvadékonyságát.

Az Orvosok Bizottsága a Felelős Gyógyászatért(en) az általuk „négy új élelmiszercsoportnak” nevezett ételeket ajánlja. Azt mondják, hogy a vegánok és vegetáriánusok naponta egyenek legalább három adag zöldséget, köztük sötétzöld, leveles zöldségeket, mint a brokkoli, és sötétsárgát és narancsszínűt, mint a sárgarépa; öt adag teljes kiőrlésű gabonát (kenyeret, rizst, tésztát); három adag gyümölcsöt; és két adag hüvelyest (babfélét, borsót, lencsét).

Egészségügyi érvek

Winston Craig, az Andrews Egyetem Táplálkozástudományi tanszékének vezetője azt írja, hogy a vegán étrendnek általában magasabb az étrendi rost-, magnézium-, folsav-, C-vitamin-, E-vitamin-, vas- és növényi hatóanyag-tartalma; és alacsonyabb a kalória-, telített zsír-, koleszterin-, hosszú szénláncú omega-3 zsírsav-, D vitamin-, kalcium-, cink- és B12-vitamin-tartalma.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma és Egészségügyi Minisztériuma által kibocsátott 2010-es Étrendi útmutató az amerikaiaknak azt írja, hogy a vegetáriánus étrenddel együtt jár az elhízás alacsonyabb szintje és a szív- és érrendszeri betegség kisebb kockázata.

John A. McDougall, Caldwell Esselstyn, Neal D. Barnard, Dean Ornish, Michael Greger orvosok, és T. Colin Campbell táplálkozás biokémikus azt mondják, hogy a magas állati zsír és fehérje tartalmú étrendek, mint a standard amerikai étrend, hátrányosak az egészségre, de az alacsony zsírtartalmú, vegán étrend képes megelőzni és visszafordítani is a degeneratív betegségeket, például a szívkoszorúér-betegséget és a cukorbajt. Barnard egy 2006-os vizsgálata kimutatta, hogy a 2. típusú cukorbetegségben szenvedőknél az alacsony zsírtartalmú, vegán étrend csökkentette a testsúlyt, teljes koleszterint és LDL koleszterint.

Dr. Colin Campbell úgynevezett Kína tanulmánya (The China Study) mely 30 évig tartott, s melynek eredményeit 2005 elején hozták nyilvánosságra bebizonyította, hogy a szív- és érrendszeri zavarok, a rák és a diabétesz annál gyakoribb, minél magasabb az állati fehérje mennyisége a táplálékban: „Arra jöttünk rá, hogy azok az emberek, akik 100%-ban tiszta növényi proteinnel táplálkoznak, maradandó egészségügyi előnyhöz jutnak. Minél magasabb a tejtermékfogyasztás, annál magasabb a csontritkulás (oszteoporózis) rizikója. Ez tényleg így van – és nem fordítva.”

Az Amerikai Dietetikai Szövetség és a Kanadai Dietetikusok szerint a húsmentes étrendekben általában alacsonyabb a telített zsír, koleszterin és állati fehérje szintje; és magasabb a szénhidrátok, rost, magnézium, kálium, folsav, antioxidánsok – pl. C és E vitamin – és növényi hatóanyagok szintje. Arról számoltak be, hogy a hústól tartózkodó embereknek alacsonyabb a testtömegindexe, mint az átlagos kanadai vagy amerikai étrenden élőké. Ebből következik az ischémiás szívbetegség miatti elhalálozás kisebb gyakorisága, alacsonyabb vérkoleszterinszint, alacsonyabb vérnyomás és a magas vérnyomás, 2. típusú cukorbetegség, prosztata- és végbélrák kisebb gyakorisága.

Egy 1999-es, öt tanulmányt elemző metatanulmány, amely a nyugati országok halálozási gyakoriságait hasonlította össze, azt találta, hogy az ischémiás szívbetegség miatti elhalálozás 26%-kal volt alacsonyabb a vegánoknál a közönséges húsevőkkel szemben; ugyanez 20%-kal volt alacsonyabb az alkalmanként húsevőknél, 34%-kal volt alacsonyabb a peszketáriánusoknál (akik esznek halat, de más húst nem) és 34%-kal volt alacsonyabb a lakto-ovo vegetáriánusoknál (olyan vegetáriánusok, akik nem esznek húst, tejet és tojást viszont igen). A vegánok esetében a peszketáriánusokkal és lakto-ovo vegetáriánusokkal szemben észlelt kisebb védelmet a homocisztein magasabb szintjének tulajdonítják, amit az elégtelen B12-szint okoz; úgy gondolják, hogy az elegendő B12-höz jutó vegánoknál az ischémiás szívbetegségnek még a lakto-ovo vegetáriánusoknál is kisebb kellene hogy legyen a kockázata. Nem találtak más okokból jelentős különbséget az elhalálozásban.

Egy nagy, 15 éves vizsgálat ami az étrend és az életkortól függő szürkehályog kockázata közti kapcsolatot vizsgálta az Egyesült Királyságban, azt találta, hogy a vegánoknál a szürkehályog kialakulásának kockázata 40%-kal alacsonyabb volt, mint a legnagyobb húsevőknél.